Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége

Kovács László: A Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége megalakulásáról és tevékenységéről

A Magyar-Izraeli Baráti Társaságokról nem beszélhetek a nélkül, hogy a Magyarország és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatokról szót ejtenék:

Magyarország 1948 májusában – hat nappal függetlensége kikiáltását követően - ismerte el Izrael Államot és lépett vele követi szintű diplomáciai viszonyra. A Varsói Szerződés döntésének megfelelően 1967. június 12-én a magyar kormány is megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Ezt követően Magyarország és Izrael 1978. szeptember 17-én állapodott meg érdekképviseletek felállításáról, amelyek végül 1988. március 14-én nyíltak meg Budapesten és Tel-Avivban.

A nagyköveti szintű diplomáciai viszony 1989. szeptember 18-án állt helyre.

Körülbelül ugyan ebben az időben számos kiemelkedő közéleti személyiség részvételével alakult meg Budapesten az első Magyar-Izraeli Baráti Társaság,. Az alapítók között az ország legkülönbözőbb részeiről ott voltak azok is, akik egyrészt érdeklődtek Izrael állama, népe és kultúrája iránt, másrészt azok is, akiknek valamilyen – az előző évtizedekben igen korlátozottan fenntartható – családi, baráti, vagy rokoni kapcsolatai voltak Izraelben.

Az első Baráti Társaság alapításában elévülhetetlen és kiemelkedő érdemeket szerzett Hidvégi György úr, akinek irányításával a mai napig működik Budapesten a szervezet.

A budapesti szervezet megalakulását követően a vidéki tagok közül többen is, az ország különböző helyein kezdeményezték a helyi/lokális Baráti Társaságok megalakítását. Ennek köszönhetően 1990-91-ben létrejött – többek között – Zalaegerszegen, Vácott, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen is egy-egy helyi Baráti Társaság. A vidéki társaságok – civil szervezetként - önállóan működtek, függetlenül a budapesti szervezettől.

- - -

A Baráti Társaságok deklaráltan nem egy „újabb zsidó szervezetként” jöttek létre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy bárkit is a hite miatt kizárnának a csatlakozás lehetőségéből. Tagjaik jelentős része nem vallási kötődésű, hanem érdeklődési körük, illetve „fokozott” tolerancia igényük, filoszemitizmusuk vezette őket a Társaságokba. Céljuk a hasonló szellemiségű emberek bevonása egy olyan közösségbe, amelynek keretein belül megoszthatják egymással élményeiket, ötleteiket, gondolataikat.

Tapasztalatokat és új ismereteket szerezhetnek egy addig – olykor csak – „illegalitásban”, titokban kutatható és a róla szóló információkat is csak szűk körben terjeszteni lehetséges országról, népről, vallásról, kultúráról.

Azoknak az aktivistáknak és érdeklődőknek a fórumai lettek a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok, akiknek elege volt az olykor látens, máskor kézzel fogható antiszemitizmusból. Úgy gondoltuk, hogy a környezetünkben élőket megismertetve Izrael Államával, kézzelfogható közelségbe hozva az ország kultúráját, beszélve történelméről, népének sorsáról, megismertetve honfitársainkkal Izrael államának és lakóinak – addig sokak által – misztifikált gazdasági és tudományos eredményeit, kulturális értékeit, politikai és etnikai struktúráját, múltját és jelenét, egyszóval Izrael valóságát - eredményesen tudunk küzdeni a tévhitek, a félinformációkból eredő tévképzetek ellen. Úgy gondoltuk, hogy emberi közelségbe hozva az Izraelben élő embereket, megmutatva a két nép, a két kultúra, a két sors, a két ország közötti hasonlóságokat, megismertetve és megmagyarázva a különbségek alapjait és forrásait eredményesen léphetünk fel az antiszemitizmus – olykor mélyebb, sokszor látens - megnyilvánulásai ellen szűkebb és tágabb környezetünkben.

Tevékenységünk során – természetesen - együttműködünk a helyi zsidó közösségekkel, a magyar-zsidó kulturális és tudományos egyesületekkel, a Keresztény-Zsidó Társasággal, a helyi kulturális szervezetekkel, valamint – esetenként - más egyházakkal is.

Az országban működő Magyar-Izraeli Baráti Társaságok a legkülönfélébb programok szervezésével kívánják a környezetükben élőkkel megismertetni Izrael történelmi és kulturális értékeit, népét, társadalmát, hagyományait. Ezért ezek a civil közösségek rendszeresen szerveznek összejöveteleket, amelyeken alkalmanként helyi, vagy meghívott előadók adnak tájékoztatást – többek között - Izrael gazdasági, művészeti, tudományos életéről, a Közel-Kelet politikai folyamatairól, vagy Izrael bel- és külpolitikai kérdéseiről, Esetenként előadásokat hallgatnak az ország történelméről, az Izraelben és a diaszpórában élő zsidóság kapcsolatairól, a régmúltról, a közelmúltról és napjainkról. Beszélnek a Holocaustról, az „Igaz emberek” cselekedeteiről, az Állam létrejöttéről, a cionizmusról, az intifádáról, (és sok egyébről is) tehát mindenről, ami kapcsolatos Izraellel, és népével.

A Baráti Társaságok nem csak önmaguk számára szerveznek programokat. Rendszeresek az izraeli művészek alkotásaiból összeállított kiállítások, valamint a zene- és táncművészeti produkciók bemutatása. Ezek a produkciók többségében az Izraeli Nagykövetség szervezésében érkeztek országunkba és a helyi szervezetek munkájának köszönhetően kerülhettek a közönség elé. Debrecenben – például - Nyári Zenei Szeminárium keretében izraeli zeneművészek oktatták – éveken keresztül - a zenetanuló magyar fiatalokat, adtak közös és egyéni hangversenyeket a város és a környező települések lakóinak.

Az elmúlt másfél évtizedben kiemelkedő jelentőségű volt – többek között - az „Izrael kerámia” kiállítás, az izraeli festő- és fotóművészek alkotásait bemutató kiállítások, az Izraeli Filmnapok rendezvényei, a különböző izraeli tánccsoportok és komolyzenei előadóművészek, együttesek fellépései.

A programok szervezésében a Baráti Társaságok helyi aktivistái többnyire Izrael magyarországi Nagykövetségével működtek együtt.

Jó szívvel emlékezünk (az azóta sajnos elhunyt) David Kraus nagykövet úrra, valamint Joel Alon nagykövet úrra és Judy Varnai-Shorer Nagykövet asszonyra is, akik személyesen is több alkalommal látogatták meg a vidéki Baráti Társaságokat – hasonlóan David Admon nagykövet úrhoz, aki jelenleg vezeti a diplomáciai képviseletet.. Mellettük a Nagykövetség kulturális munkatársai, valamint a mindenkori attasék is segítették és segítik ma is szervezni a különböző programokat, előadásokat, eseményeket, találkozókat.

- - -

Miközben a Baráti Társaságok száma egyre gyarapodott, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok fejlődése is segítette munkánkat:

Magyar részről Antall József miniszterelnök (1991-ben), Göncz Árpád köztársasági elnök (1992-ben), Szabad György házelnök (1994-ben) tett látogatást Izraelben. Magyar külügyminiszter 1993-ban, 1997-ben, 2002-ben és 2003-ban tárgyalt Tel-Avivban.

Izraeli részről Herzog államfő (1991), Moshe Katsav államfő (2004), Sevan Weiss Knesszet-elnök (1994), Tomy Lapid miniszterelnök-helyettes, igazságügy-miniszter (2003) látogatott Budapestre. Külügyminiszteri látogatásra három alkalommal került sor: Ehud Barak (1995), valamint Simon Peresz (1994 és 2001) részvételével.

Az államközi szerződéses kapcsolati rendszer az elmúlt másfél évtizedben kiépült, átfogja a kétoldalú együttműködés valamennyi területét. Ezeknek a kapcsolatoknak a helyi „motorjai”, valóságos megjelenítői és aktív kezdeményezői, szervezői lettek a megalakult civil szervezetek.

A Baráti Társaságok székhelyei (a Baráti Társaságoknak otthont adó városok) – általában a helyi szervezet tagjainak aktív közreműködésével – egymás után építették ki az izraeli testvérvárosi kapcsolatokat.

Az izraeli és a magyar testvérvárosok kölcsönösen meghívják, illetve utaztatják művészeiket, produkcióikat annak érdekében, hogy a testvérváros lakói számára minél teljesebb képet tudjanak mutatni önmagukról, városukról. Ilyen testvérvárosi kapcsolat alakult ki az elmúlt évek során többek között Budapest és Tel Aviv, Debrecen és Rishon LeZion, Siófok és Netanya, Nazaret Illit és Győr, Carmiel és Kisvárda, Ramat Gan és Szombathely, Givatayim és Vác, Tamar és Hódmezővásárhely, Kiriat Motzkin és Nyíregyháza, vagy Soham és Szolnok között. A testvérvárosi delegációk fogadásába, a vendégek programjának megszervezésébe a helyi Baráti Társaságok szinte minden esetben bekapcsolódnak.

Az egymástól „függetlenül” működő társaságok vezetői rendszeresen meghívottai voltak az Izraeli Nagykövetség által szervezett különféle megemlékezéseknek, protokoll eseményeknek. Az ottani találkozásokat és beszélgetéseket követően a kilencvenes évek közepén merült fel először az ötlet, hogy létre kellene hozni egy országos szervezetet, amely az országunkba érkező nagyobb költségvonzatú produkcióknak a koordinációs, financiális és szervezési feladatait részben át tudná vállalni. Fontosnak tartottuk ezt az erők koncentrálása, az egymás munkájával való közvetlenebb és permanens megismerkedés, valamint az információk gyors cseréje, a kapcsolattartás folyamatossága, illetve az esetlegesen a különböző testvérvárosi kapcsolatokon, vagy a Nagykövetség kulturális osztályán keresztül az országunkba érkező produkciók hatékonyabb szervezése, költségtakarékos mozgatása érdekében is.

- - -

A többszöri, esetenkénti együttléteket követően 1994-ben október 1-2. között Zalaegerszegen szerveztük meg a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok első országos találkozóját. Az eseményen az akkor már működő szervezetek képviselői beszámoltak az elmúlt években végzett munkájukról, megosztották egymással gondjaikat, meséltek sikereikről. Ezek a tájékoztatók sok ötletet, hasznosítható tapasztalatot jelentettek a többieknek. Az is kiderült, hogy a közös érdeklődési kör, a hasonló gondok és élmények jó baráti légkörű és eredményes eszmecserét tesznek lehetővé. Itt fogalmazódott meg először egy országos szervezet létrehozásának igénye. A zalaegerszegi országos találkozó szervezésében kiemelkedő volt Siklósi Vilmosnak, a vendéglátó Baráti Társaság vezetőjének áldozatos munkája.

Az első országos találkozót követő években újabb és újabb Magyar-Izraeli Baráti Társaságok szerveződtek az országban.

Mára már húsz településen működik Baráti Kör, amelyek egyre inkább bekapcsolódnak a helyi kulturális életbe, egyre nagyobb sikerrel és egyre több érdeklődőnek szervezik programjaikat és egyre több helyen működnek együtt a helyi „hivatalos” művelődési, kulturális szervezetekkel. Egyre több alkalommal és helyen szervezik meg például azokat az Izraeli vacsoraesteket, amelyeken – többek között Szegeden, vagy Hódmezővásárhelyen – egyszerre több száz vendég ismerkedik a zsidó gasztronómiával és az izraeli zenével, élvezve egyszerre az ízeket, a hangulatot és a produkciókat. A Baráti Társaságok lassacskán elfogadott szereplői lettek egy-egy település kulturális életének, civil társadalmának.

- - -

Ha Izraelből érkezik valaki egy magyar városba, általában felkeresi a helyi zsidó közösséget, illetve találkozhat a helyi Baráti Társaság tagjaival is. Így a szervezeteink vezetői sokszor segítséget tudnak nyújtani az egyre erőteljesebb izraeli expanzió következtében megjelenő befektetőknek is. Olykor tanácsokkal, máskor a helyismeretből eredő javaslatokkal támogatják az izraeli befektetők kapcsolatépítését.

A Baráti Társaságok mellett a Magyar-Izraeli Kereskedelmi és Iparkamara megalakulásával a gazdasági életben is aktív társadalmi szervezet jött létre, amely folytatni és koordinálni tudta az addig szétszórtan jelentkező igényeket és lehetőségeket.

Valószínűleg ezeknek a szervezeteknek a tevékenysége is közrejátszott a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatoknak az elmúlt évtizedben mutatkozó erősödésében. A '89 óta fokozatosan fejlődő, és növekvő befektetéseknek 1995-96-ban újabb lendületet adott az izraeli gazdaságban bekövetkezett belső válság, amely a külföld felé terelte a pénzembereket. Valamint az is, hogy az elmúlt évtized közepére Magyarországot a térség egyik legstabilabb, befektetésre alkalmas piacaként tartották számon. 1998-ra az izraeli befektetések országunkban elérték a 250 millió USA dollárt.

2003-ra a kereskedelmi forgalom értéke 183, 1 millió USD-ra növekedett. (99,7 millió USD magyar kivitel és 83,4 millió USD behozatal) Az izraeli magántőke magyarországi beruházásainak értéke pedig napjainkra megközelíti a 2 milliárd USD-t. Az izraeli tőkebefektetések főbb területei: a bevásárló központok, (Plázák) a szállodák és az irodaházak építése, a gyógyszeripar,(Debrecenben a TEVA gyógyszergyár megtelepedése) a telekommunikáció, az egészségügy, valamint a lakásvásárlás és a lakásépítés.

- - -

Izraelt valóban megismerni nem a könyvekből, vagy az előadásokból, hanem személyesen lehet.

Az országban működő Baráti Társaságok bázisán már a '90-es évek első felétől elkezdődött az Izraelbe irányuló utazások szervezése. Olykor kisebb, néha nagyobb csoportokban rendszeresen utaznak a Baráti Társaságok tagjai – családtagjaikkal, barátaikkal - Izraelbe. Természetesen gyakran a MAZSIHISZ, vagy más szervezetek által meghirdetett utazásokhoz kapcsolódnak, - felhasználva a megkapható kedvezményeket és támogatásokat - mivel a civil szervezetek helyi támogatási, illetve anyagi lehetőségei igencsak korlátozottak. A hasonló célokért létrehozott, illetve hasonló szellemiségű szervezetekkel, a zsidóság helyi és országos közösségeivel közösen tudjuk – csak - elérhetővé tenni a tagjaink számára oly fontos, szeretett és kedves országba történő utazást.

A magyar-izraeli turizmus alakulását azonban jelentős mértékben befolyásolja a közel-keleti helyzet alakulása. A Magyarországra látogató izraeli állampolgárok száma éves szinten – jelenleg - 120-130 ezer között mozog, míg a közel-keleti feszültségek kiéleződése következtében az Izraelbe látogató magyar turisták száma jelentéktelen szintre esett vissza. Ezen a jövőben – a Nagykövetséggel közösen megfogalmazott célként –szeretnénk segíteni változtatni.

- - -

A kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok felé tett kitérőt követően térjünk vissza az Országos Szövetség megalakulását megelőző eseményekhez:

1997. szeptember 12-14. között Hódmezővásárhelyen már másodszor találkoztak az ország Baráti Társaságainak képviselői. Az Országos találkozón Joel Alon nagykövet úr mellett részt vett Iványi Gábor és Donáth László országgyűlési képviselő, valamint Kőszeg Ferenc, a magyar Helsinki Bizottság vezetője is. A tapasztalatcserén túl vendégeink előadásaira reflektálva megvitattuk a Baráti Társaságok feladatait és lehetőségeit a társadalmi tolerancia erősítése érdekében. A találkozó létrehozásában Wanderstein János kiváló munkája feltétlenül kiemelendő.

1999-ben Debrecen szerveztük meg a Baráti Társaságok országos sporttalálkozóját. A jó hangulatú és a sportolás mellett a tapasztalatcserére is lehetőséget nyújtó program helyi koordinálását – elismerésre méltóan – Pál Mihály végezte.

2001. május 18-20. között Szegeden vettek részt az ország Magyar-Izraeli Baráti Társaságainak küldöttei országos konferencián, amelynek keretében áttekintették a két ország kapcsolatait a kultúra, a gazdaság és az oktatás területén. Ehhez szakmai segítséget a konferencián résztvevő Martonyi János magyar külügyminiszter úr és Judy Varnai-Shorer nagykövet asszony mellett a szaktárcák képviselői nyújtottak. A programon részt vettek a hazai zsidóság szervezeteinek vezetői, a keresztény-zsidó kapcsolatokat ápoló szervezetek vezetői és a két ország kapcsolatait segíteni hivatott gazdasági kamara vezetője is. Kiemelendő dr. Lednitzky Andrásnak és szervezőcsapatának áldozatos és eredményes munkája. A konferencián résztvevő 15 Baráti Társaság elhatározta az Országos Szövetség megalakítását. Elkezdődött egy hosszas előkészítő munka, amely során elkészült a Szövetség Alapszabálya, kialakítottuk az Országos Szövetség működési struktúráját.

Szeretném kiemelni, hogy a mindenkori Izraeli Nagykövetek és munkatársaik rengeteg támogatást, segítséget és ösztönzést nyújtottak az Országos Szövetség létrehozásához és működéséhez!

2003. január 19-én Budapesten került sor az Országos Szövetség hivatalos megalakítására, valamint a tisztségviselők megválasztására. (2003. április 28-án emelkedett jogerőre a Szövetség bejegyzése)

Ezzel az országban működő Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök, a Magyarország és Izrael közötti kapcsolatok fejlesztése, a két nép közötti baráti kapcsolatok kialakításának elősegítése és azok elmélyítése érdekében demokratikus elveken alapuló, független, országos szövetséget hoztak létre.

A szövetség koordinációs tevékenységet folytat a két ország közötti kapcsolatok erősítése, a

tolerancia érdekében. Koordinálja a tagszervezetek tevékenységét, költségvetéséből támogatja a

tagszervezetek programjait. Összehangolja a tagszervezetek éves programjait a hatékonyabb

működés érdekében. Kapcsolatokat épít ki és tart fent izraeli szervezetekkel, különösen a

Magyarországon működő képviseletekkel. Együttműködik a céljaival egyező tevékenységet

folytató, illetve azt segíteni képes civil, állami és egyházi szervezetekkel.

A szövetség célja: Izrael állam és népe kulturális, művészeti, történelmi, gazdasági értékeinek, hagyományainak bemutatása, megismertetése Magyarország egész területén, illetve a magyar nép értékei bemutatkozásának elősegítése Izraelben.

Az Országos Szövetséget a következő településeken működő Baráti Társaságok és –Körök hozták létre (nem fontossági, hanem abc rendben):

Baja, Budapest, , Békéscsaba, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kisvárda, Nyíregyháza, Pécs, Siófok, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tokaj-Sárospatak, Vác és Zalaegerszeg.

A Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége

elnökévé Kovács Lászlót (Debrecenből),

ügyvezető alelnökévé Sipőcz Ernőt, (Győrből)

tiszteletbeli elnökévé Hidvégi Györgyöt, (Budapestről)

alelnököknek Friedmann Tamást, (Szekszárdról) Lednitzky András dr.-t (Szegedről) és Turai Jánost (Vácról) választották meg.

Még ugyan ez év november 16-án a Választmány ülésén létrehoztuk a Szövetség működését operatívan segítő bizottságokat és megválasztásra kerültek az operatív bizottságok vezetői is.

A Pályázat-előkészítő Bizottságot Sipőcz Ernő és Siklósi Vilmos,

a Pénzügyi Bizottságot Friedmann Tamás és Matyéka István,

a Rendezvényszervező Bizottságot Hidvégi György és Turai János,

az Egyházi kapcsolatok Bizottságát Lednitzky András dr. és Weisz Péter,

a Társadalmi kapcsolatok Bizottságát Drucker Tibor és Gáll Ottó,

a Sajtókapcsolatok Bizottságát Szántóné dr. Balázs Edit és Szécsi József vezeti.

- - -

A megalakulás óta eltelt időben rendszeresen tartottunk összejöveteleket. A rendelkezésre álló anyagi források (illetve a rendelkezésünkre nem álló anyagiak) egyelőre nem tették lehetővé, hogy nagyszabású rendezvényekben gondolkozzunk. Sajnos a magyarországi pályázati rendszer sajátossága miatt csak ez évtől nyújthatunk be pályázatokat, amelyeket a civil szervezetek támogatására írtak ki. Ezért a megalakulás óta eltelt időben elsősorban a tagszervezetek munkáját igyekezetünk segíteni. Rendszeresen küldünk tájékoztatást a pályázati lehetőségekről, ha szükséges volt, akkor ajánló/támogató szervezetként lépünk fel a pályázatok sikeres elkészítése érdekében.

Több alkalommal tartottunk sajtótájékoztatót, illetve adtunk ki sajtónyilatkozatokat állásfoglalásainkról a különböző Izraelt, illetve a hazai közéletben felbukkanó bennünket érintő kérdésekről. Többek között az öngyilkos merényletek, valamint az intifáda elítéléséről, az izraeli biztonsági kerítésről, a békefolyamatok támogatásáról, illetve a nyilas-eszmék felbukkanásáról.

- - -

A 2003. július 28-án kiadott sajtóközleményünkben a következőket fogalmaztuk meg:

A Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége örömmel üdvözli a Közel-keleti békefolyamatok legújabb eredményeit.

Az elmúlt hónapok Közel-keleti politikai eseményei bebizonyították, hogy elérhető lehetőség a béke megteremtése. A Palesztin kormányzás megalakulása és az intifáda felfüggesztése megteremtette a feszültségek tárgyalásos rendezésének lehetőségét. Izrael folyamatos kivonulása a megszállt területekről, a zsidó telepek felszámolásának megkezdése és Jasszer Arafat háttérbe szorulása azok a folyamatok, amelyek kialakították a párbeszéd lehetőségét.

Az atrocitások számának csökkenése lehetővé tette Izrael számára a turizmus újbóli megindulását, ismét megindultak a tőkebefektetések, fellendülő ágba került az ország gazdasága. Mindezek megnyugvással töltik el az izraelieket és Izrael barátait is.

A kiemelt turisztikai helyeket megfelelő ellenőrzés alatt tartják a biztonsági erők. Biztonságosan látogathatóvá váltak Izrael természeti szépségei, a vallási kegyhelyek, újra megteltek a tengerpartok. A világ minden tájáról turisták tízezrei látogatnak naponta az országba.

A Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége újra megfelelő turisztikai célpontként ajánlja Izraelt a magyar vallási- és pihenő túrizmus számára.

- - -

A Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége 2004. július 11-i közgyűlésén az alábbi sajtónyilatkozatot fogadta el – és adta közre - a Hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményéről az izraeli biztonsági kerítéssel kapcsolatban:

- A Hágai Nemzetközi Bíróság inkompetens az izraeli kerítés építésével kapcsolatban.

Bár a Bíróságot felkérték, hogy foglalkozzon az izraeli biztonsági kerítéssel politikai szempontból, ez tendenciózus és elfogadhatatlan. Izraelnek és több mint harminc demokratikus országnak ezzel kapcsolatban fenntartásai voltak és vannak.

- A kerítés ugyanis nem országok szétválasztását, hanem az izraeli állampolgárok védelmét szolgálja. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a palesztínok számára a párbeszéd helyett a terrorista akciók jelentik a Közel-keleti helyzet megoldását. Izrael államának – mint minden államnak – kötelessége állampolgárainak megvédése a terroristák támadásaitól. Az elmúlt három és fél évben több mint húszezer palesztin terrorcselekmény csaknem ezer izraeli civil életét követelte, tízezren megsérültek, nagyon sok család csonka lett, özvegyek és árvák maradtak az áldozatok után.

- A kerítés felépítése óta nagy arányban csökkent a halálos és sérült áldozatok száma. Ez bizonyítja, hogy a kerítés működik. Biztonsági objektum, ideiglenes és emberéleteket ment. Amíg a terror folytatódik, Izraelnek nincs más lehetősége, hogy állampolgárait megvédje. Ez morális és jogi feladata.

- Az egyetlen mód, hogy megoldják a problémát az izraeliek és a palesztinok között, - beleértve a kerítés kérdését is - a közvetlen tárgyalások, ahogy azt az erre vonatkozó összes ENSZ BT határozat és az „Utiterv” program is kimondja.

- A tárgyalásokhoz szükséges feltétel, hogy meg kell szüntetni a palesztin terrort. A megoldás kulcsát nem lehet megtalálni sem Manhattanben, sem Hágában, hanem Ramallahban és Gázában kell keresni, ahonnan a terror kiindul.

- A Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége támogatásáról biztosítja Izrael Államot az állampolgárai védelmében tett erőfeszítéseivel kapcsolatban és felkéri a nemzetközi szervezetekbe delegált magyar politikusokat, hogy akadályozzák meg Izrael védelmi intézkedéseinek megkérdőjelezését.

- - -

2004. október 5-én felhívással fordultunk az Országos Szövetség tagszervezeteihez:

Az elmúlt hetekben – Veletek közösen - aggodalommal figyeltük a Szálasi-féle nyilas eszmék újbóli feltűnését Budapest utcáin. Sokan hangot adtak felháborodásuknak, többek között – az elnökséggel egyeztetve – az Országos Szövetség elnökeként magam is megszólaltam az elítélők sorában. (Nyilatkozatomat, amelynek egy részlete megjelent a Népszava szeptember 18-i számában mellékelten megküldöm)

Azonban sokan úgy érezték, hogy elérkezett az idő arra, hogy a fasiszta eszmék elítélői is megmutassák erejüket. Megmutassák, hogy nem engedik ezeknek az eszméknek az újbóli térnyerését. Ezért 2004. október 15-én 15.00 órától antifasiszta tüntetést szerveznek (csatlakozásunkkal) Budapesten.

Elnökségünk úgy döntött, hogy ott a helyünk ezen a megmozduláson! Ki, ha nem a mi szervezeteink legyenek ott, ahol elítélik a fasizmust, a nyilas eszméket, azokat, akik ezeket az ordas eszméket újjá akarják éleszteni?

Találkozzunk a jövő héten, pénteken délután 3 órakor a Hősök terén és vonuljunk közösen a többiekkel a „Terror háza” Múzeum elé!

- - -

A nyilatkozatokon, valamint az antifasiszta tüntetésen való részvételen túl Országos Szövetségünk képviseletében ott voltunk a tavaly október 20-i Magyar-Izraeli Kulturális Napokon, az ország több pontján jelen voltunk az Izraeli Filmnapok rendezvényein, és képviseltük Szövetségünket azokon az izraeli állami ünnepségeken és eseményeken, amelyekre meghívást kaptunk. Megpróbálkoztunk több csoportos izraeli utazás megszervezésével is, (köszönet a Chemol Travel munkájáért!) azonban ezeket nem sikerült az igényeknek megfelelő árszinten ajánlani, ezért elmaradtak.

Részt vettünk tanácskozásokon, fogadtunk izraeli középiskolásokat, akik ifjúsági nagykövetekként látogattak hazánkba. (Budapestre, Tokajba, Nyíregyházára, Debrecenbe és Győrbe)

Nyíregyházi tagtársunk – minket is képviselve - részt vett az idei Auschwitz megemlékezésen.

Tagszervezeteink folyamatosan dolgoznak, szervezik programjaikat. Szekszárdon holocaust emlékművet állítottak fel, Siófokon a zsidó temető rendbetételét szervezték meg. Győrben kiadták Alexander Breuer: a 151-es számú katona című könyvét, valamint a Győri Holocaust füzetek I. számú kiadványát, amely „A győri zsidóság története, különös tekintettel a holocaustra” címet viseli. A nyíregyházi Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör internetes honlapot készített, amelyen megtalálható az összes eddigi programjuk, többek között a középiskolások csapatainak meghirdetett Izrael ismereti vetélkedő is. . Debrecenben a TEVA-val közösen minden évben megemlékezést és koszorúzást tartunk Raoul Wallenberg emlékszobránál.

Szerencsére hosszasan sorolhatnám még az ország különböző részein működő társaságok rendezvényeit és tevékenységét. Például a jelen tanácskozás szervezői között is megtalálható a helyi Baráti Társaság.

Az elmúlt évben bekapcsolódtunk az EFIFA, az Izraeli Baráti Társaságok Európai Szövetségének szervezésébe is. A Ciprusban tartott alakuló ülésen nem tudtunk részt venni, azonban az alakuló találkozón részt vett országok - Finnország, Görögország, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Svájc és Ciprus - mellett Németország, Bulgária, Csehország, Franciaország, Olaszország és Szerbia-Montenegró nemzeti szervezeteivel együtt a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége is az alapító országok, illetve szervezetek között található.

Az operatív működésen túl az Országos Szövetség elnökségi tagjaival közösen az elmúlt évben számos egyeztetést folytattunk különböző kormányzati hivatalokkal és személyiségekkel, kérve támogatásukat működésünkhöz, felajánlva munkánkat, segítségünket a két ország közötti kapcsolatok erősítésében, elmélyítésében.

- - -

Szeretnénk, ha országunkban a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok száma folyamatosan gyarapodna, egyre több helyen jönnének létre Baráti körök, amelyek bekapcsolódnának az Országos Szövetség munkájába és amelyek munkáját, tevékenységét az Országos Szövetség segíthetné, támogathatná.

Bízunk benne, hogy programjaink, rendezvényeink, kiállításaink, megemlékezéseink szervezése, valamint kiállásunk elveink és céljaink mellett nem magányos küzdelem, hanem példa, amely követőkre talál. Ahogyan az elmúlt 15-16 év alatt szervezeteink, úgy a megalakulása óta eltelt két évben Országos Szövetségünk is a tolerancia, a megértés és az elfogadás erősítése érdekében végezte tevékenységét. Országos civil szervezetként egyre hatékonyabban kívánjuk az Alapszabályunkban megfogalmazott célokat megvalósítani. Ehhez kínálunk partnerséget, együttműködést minden hasonlóan gondolkozó embernek és szervezetnek.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Kovács László

A Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetségének elnöke