EÖTVÖS KÁROLY (1842-1916) író, politikus

Eötvös Lajos bátyja. Református földbirtokos család gyermeke. 1852-tol a pápai kollégiumban tanult, jogi tanulmányait is itt, majd 1863-ban Veszprémben, 1864-ben Kecskeméten folytatta. Rövid jegyzosködés után 1871-tol Veszprémben ügyész, az itteni hetilap szerkesztoje. 1872-ben Deák-párti programmal került az országgyulésbe. 1872-75-ben a Pesti Napló szerkesztoje. 1877-ben Budapesten ügyvédi irodát nyitott. 1878-ban újra képviselő, de már mint a függetlenségi pert egyik vezéralakja. A párt Egyetértés c. lapjának munkatársa. 1883-ban a tiszaeszlári vérvád perében a védelem képviseloje volt. A pert megnyerte, s ezzel nemzetközi hírnévre tett szert.

Publicistaként logikus, világos gondolatmenet jellemezte, politikai ellenfeleit hol nyers őszinteséggel, hol maró gúnnyal támadta, de nem elméletekkel bizonyított, hanem adomákkal. Szépírói műveiben ez az adomázó, anekdotázó stílus a szerkesztés rovására is érvényre jut.

Itthon azonban szembekerült a közvéleménnyel, sok támadás érte. "A nagy per" történetét késobb megírta. 1884-87-ben viszszavonult a politikától, publicisztikai tevékenysége került elotérbe, s belekezdett élményeinek megírásába. 1887-ben ismét képviselo, 1893-ban új, liberális egyházpolitikájú ellenzéki pártot alapított, meglátogatta Kossuthot Turinban. A látogatásról Gróf Károlyi Gábor följegyzései (1902) c. muvében számolt be. Támogatta Kossuth Ferencet, de annak erélytelen politikája miatt 1899-ben kilépett a pártból, átvette az Egyetértés szerkesztését. 1906-ban párton kívüli programmal lett képviselo. 1910-ben belépett a nemzeti munkapártba, Szegeden jelöltette magát, de politikai pálfordulása népszerutlenné tette, nem került be az országgyulésbe. A közélettol visszavonult, csak irodalommal foglalkozott. Publicistaként logikus, világos gondolatmenet jellemezte, politikai ellenfeleit hol nyers oszinteséggel, hol maró gúnnyal támadta, de nem elméletekkel bizonyított, hanem adomákkal. Szépírói muveiben ez az adomázó, anekdotázó stílus a szerkesztés rovására is érvényre jut. Muvei szépprózai igénnyel készült emlékezések, személyes élmények vagy másoktól hallott történetek egybefuzései. Élvezetes társalgó; a valóság pontos leírásánál többre becsülte a meseszövést. Utazás a Balaton körül (1901) c. muve egy régi kirándulás emlékeinek felidézése, az útleírás és az emlékirat mufajának ötvözete. Útitársai Gyulai Pál, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc. A balatoní utazás vége (1909) összefügg elobbi munkájával, mozaikszeru, személyes emlékek vagy hallomásból ismert históriák füzére. A Bakony (1909) c. muvében ifjúkori emlékeik szólalnak meg, néhány veszprémi család történetéve a bakonyi betyárvilág eseményeivcl. Harc a nemzeti hadseregért (1906) és Harc az alkotmányért (1909) c. köteteiben politikai beszédeit gyujtötte egybe. Krúdy Gyula A vajda c. írásában (A tegnapok ködlovagjai, 1961) idézte föl alakját.